Az olajosmagvak árát befolyásoló tényezők 2019/2020-ban

2019.12.17

December közepére válasz született egy, az egész évet és az olajosmagpiacot alapvetően meghatározó ügyben és ez további kérdéseket is generál. Az év azonban egy téma körül mozgott és voltak ebben hullámzások, de a meghatározó tényező minden olajosmag és a növényi olajok piacát is befolyásolta.

Az év összefoglalását még 2018-ban kell kezdeni, amikor az év közepén az USA kormányzata Trump elnök kezdeményezésére vámokkal sújtott több, Kínából származó termékre és technológiára. Ennek hatása és időtartama már akkor is kérdéseket vetett fel, mert a kínai válasz gyorsan megérkezett. A mezőgazdasági termények kereskedelmében leginkább érintett cikk a szójabab volt.

A világ kereskedelmében a szójabab két pólus között mozog - a világ egyik legnagyobb termelője, az Egyesült Államok éves szinten 100-120 millió tonna szójababot termel meg és ennek mintegy felét exportálja. A másik nagy piacmeghatározó termelő Brazília, hasonló volumenű termeléssel, de annak 60-70 %-át viszik exportra. A másik pólus Kína, a világ imporjának több, mint felét szívja fel és egyértelműen meghatározza a vételi oldalt. Az 1. sz. ábrán az elmúlt három év illetve a 2019/20-as szezonra becsült forgalmi adatokat állítottuk egymás mellé és jól látható, hogy az USA kezdeményezte vámháborúra adott kínai válasz már önmagában hordozta, hogy az USA előbb vagy utóbb meg fog hátrálni.

A próbálkozások sora következett be 2019-ben és rendre érzékelhető volt, hogy amint az USA illetve Trump elnök részéről hajlandóság mutatkozott a tárgyalásra, azonnal piacra lépett Kína és egy-egy vétellel millió tonnás nagyságban vásárolt amerikai szójababot. Kínai részről nem érezték magukat beszorítottnak és ennek többször jelét is mutatták, ugyanis a dél-amerikai export jelentős mértékben ki tudta elégíteni a kínai igényeket. Ez azonban nem volt folyamatos, az év folyamán részben a betakarítás eltérő időpontja, részben sztrájkok, egyéb nehézségek hátráltatták a jól kialakult és megszokott havi ütemű vásárlásokat. Az év elején azonban Kína még nem volt szorult helyzetben azért sem, mert a déli félteke termése rendelkezésre állt és a kínálat egyenletes volt.

A nyári hónapokban már látszott, hogy az USA-ban a várható termés nagysága lényegesen kisebb lesz, mint volt az elmúlt években, a megelőző két év 120 millió tonnás termésével szemben 100 millió tonna alatti várható termésről szóltak a hírek. Ez a későbbiek folyamán igazolódott is és ennek eredményeként már látszott, Kína mégiscsak érdekelt lett a megegyezésben és a tárgyalásokról egyre gyakrabban kaptunk pozitív híreket.

A piacon egy másik folyamat is zajlott ezzel párhuzamosan és ez Kanadát érintette. Tavaly év végén gazdaság-politikai döntés következtében letartóztatták egy nagy kínai cég egyik felső vezetőjét, amire válaszul Kína először csak egy kanadai cég, majd a többi szállító számára is megtiltotta a kanadai repce, a canola bevitelét Kínába. Ez újabb frontot nyitott az olajosmagvakat érintő piaci háborúban, mert a speciálisan a kínai igényekre nemesített és előállított canola elsődleges felvevő piac nélkül maradt. A 10 millió tonnás kanadai canola exportból 4 milliót tonnát megközelítő mennyiség elhelyezése került veszélybe és jelenleg még nem látszik, hogy a megoldás hasonlóan közeli lenne, mint az USA-val történt.


A világpiaci árak alakulását szemléltető ábrán az év folyamán bekövetkezett változást mutatjuk be és -bár eltérően a jegyzések devizái-, de még így is követhető a két piac együttes mozgása. A barchart.com diagramján a zöld vonal jelzi a szójabab chicagoi jegyzésének mozgását, míg a kék vonal a kanadai canola árának alakulását. Az év elejei negatív hangulat után a nyár elejei időszakban már érezhető volt a vetésterületek csökkenésének hatása, az időjárási problémák szintén a kínálat csökkenését jelezték, ezért tudott a szójabab ára valamelyest korrigálni. Az elmúlt hetekben már a fagyos hangulat javulása is szerepet kapott, de döntő tényező megint az időjárás lett - a betakarítás az USA-ban is és Kanadában is lényegesen későbbre tolódott, mint a szokásos, még december elején sem volt teljes a betakarítottság.

Az ábra felső része a repcemag európai jegyzésének változását mutatja és a 2019/20-as szezont is, de már a 2020/21-es szezont is várhatóan az emelkedő tendencia fogja jellemezni. A 2015/16-os szezontól három szezonon át stabil 22 millió tonnás termés 2018/19-ben 20, majd az idén 17 millió tonnára esett és ez már erősen szűkítette a kínálatot. Az igények csökkenése nem volt hasonló mértékű, így importból kell pótolni a kiesést. Ez is emelte az árakat, ez akadályozta meg, hogy a többi olajosmag kínálata le tudja törni az árakat. Az árakra az sem volt érdemi hatással, hogy az említett kanadai többlet nagy része Európában kereshette helyét. Ennek oka abban is áll, hogy a kanadai GMO-s repce behozatala tiltott Európába és emiatt csak a kikötői övezetekben lévő feldolgozó üzemekbe kerülhettek be a szállítmányok és onnan csak az olaj, mint termék jöhetett be a piacra, míg a darát harmadik ország felé kellett értékesíteni. Ez a feldolgozói gyakorlat az olajpiacra hatott, a jelentősebb áremelkedést akadályozta meg.

A két fő olajosmag termelésének alakulása itthon is befolyásolta az árakat - a napraforgó vetésterületének harmadik éve tartó csökkenése még egy jó termés esetén sem eredményezte volna a korábbi években megtermelt mennyiséget. Ez a belföldi felhasználókat továbbra is arra indította, hogy megakadályozzák az exportot - az legfeljebb olyan mértékű legyen, ami importból kiegyenlíthető. A repce esetében a vetésterület növekedése nem volt számottevő és az átlaghozamok sem tudták jelentősen javítani az eredményeket. Az európai termésről érkező hírek is elősegítették, hogy a termelők visszatartsák az árujukat, ezzel további emelkedésnek tápot adva.

A KSH és a AM adatainak alapján a vetésterületek és a termés alakulását mutatja be a 3. ábra is:

Az olajosmagvak piacán hazánkban is a folyamatos áremelkedés volt jellemző. A NAIK AKI PÁIR adatközlése alapján gyakorlatilag folyamatos volt az erősödés. A napraforgómag augusztusi átlagárának megugrása mögött a magas olajsavas napraforgó iránti kereslet növekedése áll - a piacon hirtelen jelentkezett egy jelentősebb igény és ennek kielégítése történt meg.

A 2020-as év kilátásait már előre jelzi, hogy Európában a repce vetésterülete tovább csökkent, itthon valamelyest emelkedett a vetésterület, bár ez még nem tekinthető majd a végleges betakarított területnek, a tél sok meglepetést hozhat.

A napraforgó tavaszi vetésterületét várhatóan befolyásolni fogja, hogy milyen hírek érkeznek a keleti régióból, az ukrán piac lehetőségei csökkenthetik a vetési kedvet, főként ha az ukrán kínálat már korán érvényesülni fog a kínált felvásárlási árakban.

A hazai szójabab termelése stabilizálódott az elmúlt években, a kezdeti, a támogatások hatására 77 ezer hektárt meghaladó vetésterület lecsökkent és 50 ezer hektáron került a szójabab betakarításra. A termés mennyisége 169 ezer tonna lett és mivel nem nőtt a hazai feldolgozási lehetőség a megtermelt szójabab exportra került. A mintegy 67 ezer tonnás 2018/19. évi export legnagyobb része, 29.600 tonna Ausztriába, 15.700 tonna Németországba és közel 10.000 tonna Olaszországba került kivitelre. A helyzet érdekessége, hogy ezzel párhuzamosan -egyértelműen feldolgozási céllal- 155.000 tonna szója behozatalra is került, legnagyobb részben Horvátországból, Romániából és Ukrajnából. A horvát és a román import nem feltétlen jelenti az ottani termés behozatalát, mindkét esetben az adatokat torzíthatja a tengeren-túli importból érkező áru, ami tranzitként került át ezeken az országokon.

Összegezve lehetőségeinket, a további áremelkedés valószínűnek látszik a 2020-as év folyamán is, mértéke azonban nagyban függ a déli félteke eredményeitől - ott lehetnek még rekord-eredmények is, amelyek a globális piacot lanyhíthatják. A hazai helyzet esetében a repcemag tartósan jól értékesíthető marad várhatóan, de az árak emelkedése mellett is célszerű az új-termésre előre szerződni, legalább olyan nagyságban, ami a tapasztalatok alapján nagy biztonsággal megterem.