Hova megy a magyar búza?

2018.01.09

Talán rendszeres olvasóim már rájöttek, szeretem a statisztikákat elemezni, mindig adódik újabb olvasata a számoknak és ha folyamatosan figyelünk a múltra, a jövőre is kialakulhat egyfajta elképzelésünk.

Így vagyok az export-számokkal is, melyek mutatják, az egyes termékek vagy termékcsoportok elhelyezése milyen ütemben és hova történik. Önmagában ez még nem elegendő, hiszen vannak, lehetnek torzítások, az azonban az én feladatom, hogy ezeket kiszűrjem...

A napokban megérkeztek a 2017. októberére vonatkozó adatok és ebből már rögtön két dolgot is leszűrhettünk:

Az első, hogy a szezon első négy hónapjában a búza kivitele átlagos szinten volt, nincs lényeges kiugrás. A július-októberi időszakban tapasztalt kereslet a korábbi szerződések teljesítésével telt - várható volt, hogy havi 150-200 ezer tonna kiszállításra kerül. Augusztusban és szeptemberben ez még fölé is került, 250 ezer tonnás volumen teljesült.

A 2017. évi hazai búza termés adatai alapján szerintem 2,2 millió tonna export-árualappal számolhatunk és az eddigi dinamika alapján ez reálisan el is érhető. 2013/14-ben volt hasonló nagyságú export árualap, akkor mintegy 250 ezer tonnával volt magasabb a termés mennyisége és egészen márciusig maradt is a havi 200 ezer tonnás kivitel. Ha csak ezt nézzük, már akkor is várható, hogy a mostani forgalom nem fog csökkenni, de megítélésem szerint nem is fog emelkedni.

S hogy miért maradunk az alacsonyabb havi mennyiségnél, arra ad választ egy másik diagramm, ami az Olaszországba irányuló kivitelt mutatja 2012-től 2017. októberig, havi bontásban:

A számok alapján a szezon első felében jellemző volt kb. 70 e tonnás havi átlagforgalom, ami január és június között kb. a felére csökkent. Ez azonban már nem volt igaz 2016/17-ben, mert ugyan a szezon első felében nem volt kiugróan nagy a növekedés -66,5eto/hó-tól 77e to/hó-ra emelkedett (+15,7 %)-, de a januártól kezdődő időszakban nem a felére csökkent ez a volumen, hanem még tovább nőtt és a korábbi évek átlagos kiviteléhez képest 100 %-os növekedést tapasztalhattunk.

Miért következett ez be és mi lehet az "üzenete"?

Tudjuk, hogy tavaly a francia búza minősége messze nem volt olyan, mint jellemzően lenni szokott. Az elvárt, a sztenderdeknek megfelelő minőség legalább 12 %-os fehérjetartalmat ír elő, de ez 2016-ban nem volt elérhető a legtöbb esetben. Szerintem ezért fordultak a magyar áru irányába a felhasználók, ez eredményezte a kiugróan magas olasz exportot.

Látható, a 2017-es termésből is még nőtt a havi kivitel mennyisége, átlagosan 98ezer tonnára, de ezt már nem tartom tarthatónak az időközben bekövetkezett árváltozások miatt.

A logisztikai visszajelzések alapján is már csökkent és csökken a búza kiszállítás intenzitása - a novemberi, decemberi időszakban bár folyamatos volt, de nem olyan ütemben, mint a szezon elején. A vevői ajánlatokból leszűrhető, megjelentek a francia ajánlatok az olasz piacon és a búza árszintje Franciaországban erőteljesen csökkent. November közepe óta kb. 5 EUR/to-val vagyunk lejjebb és mivel a tengeren-túli export lehetősége korlátozott, így az EU-n belüli értékesítés nyert teret.

A héten még a korábbi árakon dolgoztak a brókerek, de nem várom, hogy ez tartósan így maradjon. A másik nagy kínálat a Fekete-tenger térségéből érkezhet és ennek árszintje az Ünnepek után okozhat új helyzetet.

A mostani jegyzések alapján 180-185 EUR/to-s árszinten érkezhet be 11,5 % fehérjetartalmú búza Olaszországba Romániából vagy Bulgáriából, de az ukrán ajánlatok ezen árak alatt vannak közel 10,-EUR/to-val....

A két -a francia és az ukrán- tényezőt egymás mellett nézve indokolt a kérdés, miért is tőlünk vennének átlagosnál nagyobb mennyiséget az olasz felhasználók a jelenlegi árakon? Úgy látom, a második negyedév már nem az olasz búza exportól fog szólni, de a magyar belföldi kínálat csökkenésével sem számolok érdemben, hiszen március végéig a 2,2 millió tonnából már kimehet 1,7-1,8 millió tonna és ezzel nem lesz akkora nyomás, hogy a belföldi árak "beszakadjanak".

Meglátjuk - búza piaci elemzésünket folyamatosan frissítjük, amint új tényező kerül előtérbe, újra gondoljuk, mit hozhat.

Bidló Gábor

"PRUDENS CERES" Kft.