Lassú áremelkedést hozott a hideg

2018.03.01

Összeállította: Bidló Gábor

A hideg az északi féltekén különböző okok miatt, de majd' minden piacon áremelkedést eredményezett.

Kezdve a legtávolabbival, az USA-val, ahol a Csendes Óceán partján lévő kikötők felé tartó vonatok szokásos menetideje nőtt meg, olykor a két- háromszorosára. Az ok a belső területek és a tengerpart közötti hegyvidéket érintő jelentős havazás és hideg, ami időnként le is állította a vasúti forgalmat. Ennek következtében indult el egy olyan áremelkedés, ami ugyan csak egy speciális irányra volt érvényes, de később a domino-hatás miatt fokozatosan átterjedt az egész USA-ra. A nyugati parti késedelem miatt a szokásos egyéb kikötők felé fordult a kereslet, de ott sem tudott gond nélkül és zökkenőmentesen lebonyolódni, szintén a havazások és a hideg miatt. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a világ legnagyobb mezőgazdasági tőzsdéje, a Chicago-i terménytőzsde is vis majort jelentett, mert a szállítási útvonalak szó szoros értelmében befagytak és ez akadályozta az áruk rendeltetési helyre jutását.

Európában nem a szállítási ellehetetlenülés, hanem a most hozzánk is megérkezett hideg-hullám miatti félelem volt a mozgató erő - a fagykárok mindig kiszámíthatatlanok és sokszor csak jóval később derül ki a tényleges kár mértéke, mint ahogy a fagy megérkezett. Az előrejelzések szerint a nagy hideg ismét csak talál havat, így a veszély nem igazán nagy.

A múlt héten említett áremelkedés a Fekete-tenger térségében folytatódott és itt is az áru kikötőkbe történő eljuttatása okozta főként az erősödést. Amellett, hogy az orosz állam jelentős támogatásban részesíti az országon belüli vasúti fuvarozást, az áru szállítása továbbra is jelentős költséget jelent és a logisztikai nehézségek a kikötői rakodásokat késleltetik. Ez eredményezi, hogy a hajók időben történő megrakodása érdekében egy-egy vételi ajánlat az aktuális árak fölé kerül néhány dollárral és a piacnak ezt követnie kell.

Külön is említeni kell a dél-amerikai és azon belül is az Argentínát érintő szárazságot, ami egy tengeri áramlat hatása, mert ezt volt az egyik legjelentősebb fundamentális tényező a múlt héten, ami tartóssá is teheti az áremelkedést. Ha ehhez hozzávesszük még Brazília várhatóan csökkenő kukorica termését, már meg is alapoztuk az akár tartóssá váló kukorica és búza áremelkedést - nem is szólva a szójáét.

A párizsi tőzsde ó- és új termésre szóló búza és kukorica jegyzése is mutatja ezt a tendenciát. A magyar kukoricára szóló árközlés nem a budapesti tőzsdei jegyzés, hanem kereskedői információkon alapul és névleges. Ezen az árszinten érdemi dunai, uszályos export nem valószínű, de az Olaszországba irányuló kivitel és a belföldi feldolgozói kereslet alátámasztja a fizikai piaci árakat. A Forint gyengülése az EURO-val szemben önmagában is erősíti az itthoni árakat, de szerintem továbbra is kérdéses, meddig tarthat ez. Egyelőre a közúti fuvarok árszintje is segíti a magas telephelyi árak kialakulását, de ez is lehet időleges, átmeneti helyzet, mert a jelenlegi árak a fuvarozóknál nem fedezik a költségeket és amint lehet, váltani fognak és megint kapacitás-szűkösség és ennek következtében áremelkedés alakulhat ki.

Összességében nem csak a gabonafélék esetében, hanem az olajosmagvaknál is nemzetközi szinten lassú emelkedés figyelhető meg, mutatkozik esély arra, hogy a korábbi "oldalazó" mozgás enyhe erősödésbe fordul. Itthon a kínálat jelen van, ha a belföldi keresleti oldal eltűnik, az kedvezőtlen fordulatot eredményezhet - érdemes ezért óvatosnak lenni a kivárással, elmúlhat a kedvező helyzet.